Pont olyan szép, akár a természetes, merülhet fel benned is, amikor közelebbről megnézel egy mesterséges gyémántot. És talán a kérdés is: hogyan lehet olyan minőségű egy laborban növesztett gyémánt, mint egy természetes? A válaszok a gyártási technológiában rejlenek, amelyek a kezdetektől napjainkig igen sokat változtak. Tarts velünk és bevezetünk a mesterséges gyémánt készítésének titkaiba!
Te meg tudnál különböztetni egy mesterséges gyémántot egy természetes gyémánttól?
Nem olyan könnyű, mint azt sokan hiszik.

Feil Róbert és a mesterséges gyémántok
Feil Róbert óriási lehetőséget lát a szintetikus gyémántban, amely hazánkban és Európában is egyre keresettebb kőnek számít. Azok számára is elérhető lehet, akik eddig nem tehették meg, hogy nagyobb értékű gyémántot vegyenek,
A szintetikus gyémánttal foglalt ékszerek jelenleg 50-60%-kal (!) kedvezőbb áron érhetők el hagyományos „társaikhoz” képest, illetve optikailag és fizikailag sincs köztük különbség.
Így vélekedik a laborban növesztett gyémántokról Feil Róbert:
„A mesterséges gyémántok ugyanúgy szikráznak és ugyanazt a káprázatos élményt nyújtják, mint a természetes gyémántok. Ráadásul azoknak is remek ékszeres alternatíva lehet, akiknek fontos a fenntarthatóság. Mert a laborokban ugyanazokat a körülményeket hozzák létre, mint amelyek egy természetes gyémánt keletkezéséhez is szükségesek, miközben nem bolygatják a természetet.”

Így készül a mesterséges gyémánt: HPHT, a legkorábbi módszer
Ezt a magas nyomáson és hőmérsékleten (High Pressure, High Temperature) alapuló módszert még az 1950-es években dolgozták ki. A lényege, hogy akkora nyomás mellett, mintha egy kisgép átmenne egy ember ujján (5-6 GPa-n), valamint kb. 1300-1600 °C-on növesztik meg a mesterséges gyémántokat – így szimulálják a szintetikus gyémánt földkéreg alatti létrejöttét. Az elkövetkező napokban pedig rétegről rétegre egyre nagyobb lesz az így létrejövő mesterséges ékkő.
A módszer különlegessége
#1 A “kezelt gyémánt” elnevezést a HPHT-vel növesztett gyémántokra használjuk.
#2 A módszer nem “csupán” a mesterséges gyémántok létrehozásánál vethető be. Alkalmazható ugyanúgy abban az esetben, amikor az ékkövek tisztaságán vagy a színén kell módosítani (pl. áttetsző, fehér mesterséges gyémántból egy rózsaszínt szeretne egy vásárló).
#3 Gondolnád, hogy az így elkészült ékköveket még a gyémántgyártáson kívül eső, ipari területeken is előszeretettel alkalmazzák? Például csiszolóanyagként, a telekommunikációban és a lézeroptikában.

A mesterséges gyémánt jelene: CVD, a legmodernebb gyártási technológia
A 2000-es években kifejlesztett CVD eljárás (Chemical Vapor Deposition – kémiai gőzfázisú leválasztás) révén már sokkal kisebb nyomáson, illetve jóval alacsonyabb hőmérsékleten (700-1300 °C-on) képesek előállítani a szintetikus gyémántokat a kutatók.
Ilyenkor az egymagos (egykristályos) gyémántmaghoz egy vákuumkamrába széntartalmú gázt pumpálnak – amely, reakcióra lépve a maggyémánttal, mesterséges gyémánttá kezd kikristályosodni. Innentől minél tovább hagyják a laborban, annál nagyobb lesz a szintetikus gyémánt.
Érdekesség: a növesztési folyamat elejétől fogva a CVD növesztésű gyémántok széleit szénnel vonják be.
Ez tehát a két módszer, melyekkel akár már néhány hét alatt létrehozható a gyönyörű, mesterséges gyémántékszered ékköve is.
Szintetikus gyémánt vagy cirkónia: mi a különbség?
Szépek, fényesek, akár a természetes gyémánt…mégsem egészen azok. Sokan gondolják azt, hogy csak a gyémánt az igazi ékkő – általában azok, akik egy kalap alá veszik a mesterséges gyémántokat is a cirkóniákkal.
Ám az elképzelésük több szempontból is téves: a laborban növesztett gyémántok ugyanis számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, mint a természetes gyémántok – így olyanokkal is, amelyek megkülönböztetik őket a cirkóniáktól.
Melyek ezek, és mik is valójában a cirkóniák?
Nézzük csak!
A mesterséges gyémánt is igazi gyémánt?
A legegyszerűbben ezt a kérdést talán a mesterséges gyémánt külseje kapcsán lehetne megvizsgálni.
Ha a kezünkbe fogunk egy természetes és egy laborban növesztett gyémántot, milyen különbséget veszünk észre köztük első látásra?
Semmilyet – és épp ez a lényeg!
A két ékkő ugyanis fizikailag, optikailag egy az egyben ugyanaz, míg kémiai tulajdonságaik eltérnek. A természetes gyémánt a földkéreg alatt, míg a szintetikus laboratóriumi körülmények között alakul ki.

Megtévesztő gyémántutánzatok
Vannak azonban olyan kövek, gyémántutánzatok is, amelyek rendkívül könnyedén megtéveszthetik a hozzá nem értőket.
Ezek a kövek első pillantásra olyanok, mint a gyémánt, ám ha jobban szemügyre vesszük őket, a legtöbb esetben már szabad szemmel is észrevehető a különbség.
Egyes köveknél, például a moissanitnál azonban olyan pici az eltérés, ami csak szakértő által, bizonyos nagyítás mellett igazolható. Utóbbi nem csak külsőre hasonlít a gyémántra, az utánzatok közül ennek a keménysége (9.25-9.5 körüli a Mohs-féle keménységi skálán) közelíti meg a drágakövek királynőjét, amely a legmagasabb, 10-es fokozatú. Mindemellett a kereskedelemben leggyakrabban előforduló hasonmás nem más, mint a cirkónia, amely kedvező ára miatt vált ennyire népszerűvé.
Melyek mégis a szemmel látható különbségek?
Természetes, hogy egy drágakőről, amit nézegetsz, nem tudod megmondani első ránézésre, mennyire kemény, vagy éppen hány karátos. Ám ha alaposabban megfigyeled a követ, és az alábbiak közül valamelyiket tapasztalod rajta, máris jobban érezheted a laborban növesztett gyémánt és az utánzatok közötti különbségeket:
Visszafogottabb ragyogás
Azzal talán senkinek sem mondunk újat, hogy a gyémántnak van a legragyogóbb fénye minden drágakő közül. A mesterséges gyémántra ugyanez vonatkozik – ám ha egy gyémántutánzattal találkozol, annak látni fogod, hogy korántsem olyan élénk és ragyogó a színe.
Árulkodó hang
Amikor egy maroknyi üvegszemet finoman összerázol a tenyeredben, a kis üvegdarabkák koccanása sokkal lágyabb hangot ad ki, mintha ugyanezt néhány apró ásványdarabkával tennéd. Amennyiben mégis észlelsz hasonlóságot, az nem véletlen: ez is jelzi, ha cirkóniával van éppen dolgod.
Figyelmeztető forma
Bármilyen ásványkőről is legyen szó, nem lesz közöttük két egyforma példány – egyedi zárványok, foltok és minták lesznek még a legapróbb drágakövekben is. A nem igazi ékkövek esetében nincs miért zárványosnak lenniük a szemeknek, és szinte bármilyen formára alakíthatóak.
Kopásállóságból elégtelen
A cirkónia kevésbé kopásálló. Ezt csak évek múltán érzékelhetjük, mégis számíthatunk rá: ha egy gyűrűben megkopik a sűrű használattól a kő, akkor az nagy valószínűséggel cirkónia. A gyémánt ugyanis ellenáll a karcolódásnak.

Gyémántárral szemben
A legnagyobb különbség: az ár. Egy valódi gyémántot sosem fogsz megkapni néhány ezer forintért – ha mégis, akkor kezdj el gyanakodni!
A minőséget meg kell fizetni, legyen szó akár természetes, akár mesterséges gyémántról – és még e két gyémántfajta között is húzódik egy 50-60%-os árkülönbség. Egy cirkónia pontosan azért lényegesen alacsonyabb árú, hogy minél többen meg tudják fizetni azt az illúziót, amit nyújt: a megfizethető, mégis hamis luxust.

Összegzés
Reméljük, végigolvasva cikkünket már Te is magabiztosabban mozogsz az ékkövek világában. Megtudhattad, hogyan készülnek a mesterséges gyémántok, illetve mi különbözteti meg a természetes és a szintetikus gyémántokat a gyenge minőségű utánzatoktól.

Amennyiben szeretnél olyan ékszert, amelynek ragyogását természetes vagy mesterséges gyémánt teszi ellenállhatatlanná, keress bennünket bátran!