Ismerd meg a lánykérés és az esküvő legfontosabb gyűrű fajtáit!

Lánykérő-, eljegyzési-, kísérő-, karika-, illetve jegygyűrű… Gyakran halljuk ezeket a kifejezéseket, viszont csak kevesen tudják, mit is jelentenek pontosan. Cikkünkben éppen ezért összegyűjtöttük a lánykéréshez és a házasságkötéshez kapcsolódó gyűrű és ékszer típusokat, sőt azt is megtudod, melyik gyűrűt hol és mikor szokás viselni.

Az eljegyzési, azaz a lánykérő gyűrű

Ez az ékszer manapság elengedhetetlen része az lánykérésnek, hiszen a legtöbbször vele válik teljessé a nagy pillanat. Az eljegyzési gyűrű hagyományosan szoliter típusú, vagyis különálló drágakövekkel vagy több kisebb kővel díszített ékesség. Jellemzően a férfiak egy vékonyabb, kecses gyűrűvel kérik meg szívük választottját. Ez lehet egy újonnan vásárolt darab, de akár egy régi családi ékszer is. Választhatunk gyémánttal, Swarovski cirkóniával vagy drágakövekkel díszített gyűrűt egyaránt.

Jegygyűrű

A félreértések elkerülése végett először is fontos tisztázni, mit takar a jegygyűrű fogalma. Ez ugyanis nem feltétlen egyezik meg az eljegyzési gyűrűvel, hiszen a jegygyűrű kifejezést a karikagyűrűre értjük abban az esetben, amikor a lánykérés a házasságkötéskor már jól megszokott ékszerek felhúzásával történik. A pár tagjai ilyenkor már az esküvőt megelőzően is viselik a karikagyűrűiket a bal kezükön, amely aztán az „igen” kimondása után kerül át a jobb kezükre – immár karikagyűrűként.

Kísérő gyűrű

Alapvetően kísérő gyűrűre akkor van szükség, ha az eljegyzés a karikagyűrűvel történik (amit ekkor még jegygyűrűnek hívunk). A kísérő gyűrű átadása – magyar hagyományok szerint – a férfi házassági szándékának komolyságát hangsúlyozza, habár ennek a tradíciónak ma már kevésbé van jelentősége. Ez a szokás ugyanis régen meghatározóbb volt, mint most, hiszen a lánykérés ma már az esetek többségében az ún. eljegyzési gyűrűvel történik. Korábban a vőlegény az eljegyzést követően, vagy a jegygyűrűvel együtt ajándékozta meg szíve választottját a kísérő ékszerrel.

A karikagyűrű

Manapság általában az eljegyzési gyűrűvel történik a lánykérés, és ezt követően a pár közösen választja ki a karikagyűrűket, amelyeket a házasságkötés alkalmával húznak fel egymás jobb kezének gyűrűsujjára. Az is előfordul azonban, hogy a lánykérés eleve a karikagyűrűvel történik (amikor jegygyűrűnek nevezzük az ékszert), amely így először a bal kéz gyűrűsujjára kerül, majd a házasságkötéskor át a jobbra. Ezek az ékszerek tradicionálisan aranyból készülnek.

Hogyan viselik az eljegyzési-, a jegy- és a kísérő gyűrűt a lánykéréskor, és miként az esküvőt követően?

• Az eljegyzési gyűrűt hagyományosan a bal kéz gyűrűsujjára húzzuk a lánykéréskor.
• A bal kézen történő viselésnek egyébként praktikus okai vannak – ezt a kezet ritkábban használjuk, hiszen az emberek többsége jobbkezes. A negyedik ujjat vesszük igénybe legkevésbé, így nincs semmi olyan funkciója, amely megakadályozná a gyűrű viselését.
• Napjainkban a házasságkötés után is előszeretettel viselik az eljegyzési gyűrűjüket az ifjú feleségek, amely általában a bal kezük gyűrűsujján marad, de átkerülhet a jobb kezük középső ujjára, illetve akár a karikagyűrű alá vagy fölé is.
• Ha a lánykérés a jegygyűrűvel történt, abban az esetben az esküvő előtt ezt, illetve a kísérő gyűrűt is a bal kéz gyűrűs ujján viselik. A kísérő gyűrű kívül helyezkedik el, így védve az eljegyzési gyűrűt. Az esküvő után pedig a két ékszer helyet cserél, vagy a jegygyűrű immár karikagyűrűként átkerül a jobb kéz gyűrűs ujjára.
• Egy másik szokás szerint az esküvőig a bal kéz gyűrűsujján viselik a jegygyűrűt, a középső ujjon pedig a kísérő gyűrűt – a nagy napon pedig helyet cserélnek, vagy a jegygyűrű immár karikagyűrűként átkerül a jobb kéz gyűrűs ujjára.

Vannak, akik nem cserélgetik a gyűrűket, egyszerűen a bal kéz gyűrűsujján hordják mindkét ékszert. Sokan úgy vélik ennek oka az ókori időkre nyúlik vissza, ahol élt az a hiedelem, hogy a bal kéz negyedik ujjában van egy ütőér, ami egészen a szívhez vezet.
Természetesen a régi tradíciók csupán iránymutatásul szolgálnak, hiszen egyéni ízlésünk, kulturális sokszínűségünk, vagy a praktikum megváltoztathatja ezeket az „íratlan szabályokat”.