A gyémánt színe (color) a 4C közül kétségkívül nagy hatással bír a kő megjelenésére és értékére. A gyémánt színének osztályozási skálája a színintenzitás tekintetében a színtelentől egészen az élénk színben pompázókig terjed. A színfokozatok nagyon apró lépésekben változnak, a „D”-től (színtelen) kezdve, egészen a „Z”-ig (világos sárga) haladva. A „Z”-n túl található értékek már az ún. „fancy color” gyémántokat jelölik, amelyek már igen erőteljes színekkel bírnak, és teljesen másképp is osztályozzák őket.
A normál besorolásban a legfontosabb és legértékesebb tartomány a színtelen (D, E, F betűkkel jelölt), majd a majdnem színtelen (G, H, I, J) gyémántoké. A színtelen gyémántok mentesek a legkisebb színtől is, és ezért majdhogynem jeges-fehérnek tűnnek. A majdnem színtelen gyémántokban kis mennyiségben már láthatunk egy enyhe sárgás színt, de a legtöbb megfigyelő számára még mindig teljesen fehérnek tűnnek, különösen, ha felülről nézzük őket, és persze emellé a megfelelő precizitással is csiszolták őket. Éppen ezért a szakértők jellemzően szemből, fehér háttér előtt, gondosan megvilágítva vizsgálják a gyémántok színét, sőt, ezután ún. mesterpéldányokkal hasonlítják össze őket.
Gyakran felteszik a kérdést, hogy miért „D” betűvel kezdődik a gyémántok színének osztályozási skálája „A” helyett? Abban az időben, amikor a GIA megalkotta ezt a jelölési rendszert, amelyet ma már világszerte használnak, már létezett néhány egyszerű rendszer, amellyel a gyémántok színét jelölték, mint például A, B és C, vagy A, AA, és AAA. Ezért hát annak érdekében, hogy ne keletkezzen zavar a terminológiában, a GIA úgy döntött, hogy „D”-vel kezdik a skálájukat.
D – tökéletesen színtelen, a legmagasabb minőségű, amilyen egy gyémánt csak lehet. Extrém ritka, és páratlan fényességet bocsát ki, színe jeges fehérnek tűnik.
E – színtelen, csakis laboratóriumi körülmények között összehasonlítva a D-vel érzékelhető nagyon halvány eltérés tőle
F – színtelen, az F színű gyémánt is jeges fehérnek tűnik, és semmilyen látható színt nem mutat semelyik látószögből, kivéve, ha a mestergyémánttal hasonlítjuk össze
G – a majdnem színtelen gyémántok skáláján a legfelső szinten található, majdnem színtelen, gyakorlatilag megkülönböztethetetlen a színtelenektől
H – közel színtelen gyémánt, még nagyobb méretben is, oldalról vizsgálva is fehérnek látszik
I – közel színtelen gyémánt, még akkor is meglehetősen fehérnek tűnik, ha mellérakunk egy fehér aranyat vagy egy platinát, anélkül, hogy jelentős kontrasztban állnának egymással
J – közel színtelen, a J színű gyémánt „lapjával felfelé” fehérnek hat, főleg, ha a fényviszonyok is megfelelőek
A színek osztályozásának fontos része a fluoreszkálás megvizsgálása. A piacon található gyémántok nagy része ugyanis (a GIA becslése szerint több mint 35%) rendelkezik ezzel a tulajdonsággal.
Ha ugyanis ultraibolya (UV) sugárzás alá helyezzük ezeket a gyémántokat, ideiglenesen fényt bocsátanak ki különböző színekben (általában kék) és más-más erősségben. Míg a fluoreszkálás általában csak a gyémánt egy azonosító jellemzője, néhány esetben azonban a gyémánt kinézetét is meghatározhatja.
A gyémántok színének osztályozása a „fancy” színtartományban – amelyek a „Z” tartományon túlesnek – mindenképpen összetettebb elemzéseket kívánnak meg.
Ráadásul azért, hogy meghatározzuk a színek viszonylagosan pontos jellemzőit, csak úgy, mint a normál tartomány esetében, a „fancy” színű gyémántok osztályozásánál meg kell vizsgálnunk az elsődleges és a módosított színárnyalatot, a telítettséget és a színintenzitást is.
Amikor a gyémántokat befoglalják a gyűrűbe, máris másképp érzékeljük a színüket, mintha csak egy fehér háttér előtt nyugvó gyémántot néznénk. Ezért a kő mellett a foglalási típus kiválasztása is meghatározó jelentőséggel bír az összhatás tekintetében. A fehér fémek, mint például a fehér arany vagy a platina, hajlamosak kihangsúlyozni a gyémánt testének (enyhe) színét, míg a sárga vagy rose arany inkább tompítja azt. Így a sárga arany foglalatot választók egy kis kompromisszumot kötve némileg „kijátszhatják” a színfokozatok közti különbségeket, amellyel pénzt spórolhatnak meg és/vagy akár egy némileg nagyobb gyémánt is elérhetővé válik a számukra. Másrészről azoknak a vásárlóknak, akik a majdnem színtelen gyémántok csoportjának „alsó határáról”, vagy az enyhén színezett gyémántok közül választanak drágakövet, ajánlott elkerülniük a fehér fémeket annak érdekében, hogy a gyémánt testének enyhén sárgás színe szabad szemmel ne legyen észrevehető.
Mivel a gyémánt színe a legkönnyebben oldalról figyelhető meg, azok a kövek, amelyeket olyan foglalatba helyeztek, ami által csaknem minden szögből jól látható a gyémánt – mint például a klasszikus négy karmos foglalat -, még inkább kihangsúlyozzák a színét. Ezzel szemben már egy hat karomból álló, vagy egy tokos (bazel) foglalat némileg kevesebbet enged láttatni, így jó választás lehet a kicsit „melegebb színű” gyémántokhoz.
A gyémánt mérete rendkívül lényeges, amikor a színéről beszélünk. A nagyobb gyémántok a maguk nagyobb „testével” értelemszerűen hajlamosak több színt is megmutatni. Ez különösen igaz az oldalnézeti perspektívára. Így azoknak, akik különös hangsúlyt fektetnek a kő színére, ráadásul a fehér arany vagy a platina foglalathoz ragaszkodnak, úgy, hogy a foglalatban a kő oldalnézetből is jól látható legyen, érdemes megcélozniuk a majdnem színtelen gyémántokat, mintsem a melegebb, sárgásabb színűeket.
A gyémánt formája szintén számít, amikor a kő jól látható színeket mutat meg egy bizonyos osztályban. Néhány divatos („fancy”) forma a fazettákból álló tagolása folytán hajlamos arra, hogy a színt a gyémánt bizonyos részeire összpontosítsa. Ezért van az, hogy a „fancy” gyémántokat gyakran látjuk radiant, ovális, vagy párna csiszolású formában. A kerek csiszolás másrészt csökkenti a szín erősségét, legalábbis felülnézetből, amely a legelőnyösebb nézőpont, hiszen a legtöbb ember innen vizsgál meg egy gyűrűt. Tehát a „fancy” csiszolású gyémántokat kereső vásárlók tartsák szem előtt ezt a tényt, különös tekintettel a nagyobb méretű, majdnem színtelen gyémántokra. Természetesen ez nem vonatkozik azokra, akik eleve a melegebb színeket preferálják.
Összefoglalva tehát nagyon fontos megértenünk, hogy a gyémánt színének osztályozása roppant összetett kérdés. Az eltérések a különböző fokozatok között rendkívül kicsik. A színtelen gyémántokat jeges-fehérként jellemezzük, de a majdnem színtelenek sem mutatnak egyértelműen látható színt a legtöbb szemlélőnek. A kiváló csiszolású gyémántok ráadásul fehérebbnek tűnnek, mint az átlagos minőségűre csiszoltak, és a kő színe jobban megfigyelhető azon az oldalon, ahol a fény visszatérésének hatása nem befolyásolja a színek érzékelését.
Végül, de nem utolsó sorban, ne feledjük, hogy némileg mindenki másképp érzékeli a színeket, és mindenkit más vonz egy-egy gyémántban. A legtöbb vásárló általában a majdnem színtelen tartományban (G, H, I, J) találja meg a pénztárcájának leginkább megfelelő gyémántot, de vannak olyanok is, akik csakis a teljesen színtelen gyémántokat keresik, míg mások a kicsit melegebb árnyalatúakat preferálják.
Bátran kereshetsz engem, kérj visszahívást vagy írj nekem üzenetet!
Célunk, hogy Ügyfeleink ne csak egy terméket vásároljanak, hanem, hogy valódi élményként éljék meg a kiválasztás folyamatát.
Ékszereinkkel különleges emlékeket, érzéseket és értékeket kapcsolunk össze, amellyel kivételes pillanatokat pecsételünk meg.
Teljes figyelmünket az ügyfeleinknek szenteljük, igyekszünk élményt nyújtani számukra az ékszerek megtervezése, kiválasztása során.
Nemcsak késztermékeket mutatunk be és árakat közlünk, hanem mesélünk az ékszerekről, sőt egyedi ékszerek elkészítését is örömmel vállaljuk.
Iratkozz fel hírleveleinkre és értesülj az első között akcióinkról, újdonságainkról, rád váró lehetőségekről!
