5% Kedvezményt Ajándékozunk Neked, ha most időpontot foglalsz! Elfogadom az ajándékot!

Feillogokek
Mesterséges gyémánt

9 dolog, amit még biztosan nem tudtál a mesterséges gyémántokról

Ragyogó, káprázatos és a megszólalásig hasonlít a természetes gyémántra. Vajon mi az? Hiába a több évtizedes kutatási háttér, a kereskedelemben még merőben új terméknek számítanak a szintetikus gyémántok. Éppen ezért, számos tévhit kering róluk a köztudatban. Van, aki szerint már a külsejéről ki lehet szúrni az adott kőről, hogy természetes, míg mások úgy vélik a minőségében keresendő az eltérés a kettő között. Kinek van igaza? Mit lehet tudni a mesterséges gyémántokról? Ezt mutatjuk most be.

Konvcsomag 1 1200x400 1

Gyémánt.

Mi jut eszedbe, ha meghallod ezt a szót?

Lehet, hogy felsejlik benned egy káprázatosan csillogó, a bányákból hatalmas fáradozások árán felhozott, áttetsző drágakő. A gyémánt iránti, évezredes rajongás nem véletlen: a görög eredetű szó jelentése ‘elpusztíthatatlan’ – hiszen a világ legkeményebb anyagát csak egy másik gyémánt karcolhatja meg.

Ám bányászata korántsem egyszerű, így nagyon kevesek számára elérhető a gyémánt természetes formájában. Ez nem volt másképp a régi időkben sem – így talán nem is meglepő, hogy már a középkortól kezdve sokan kísérleteztek laboratóriumban történő előállításával.

Írásunkban két dologra fókuszálunk:

A szintetikus gyémántok történetéről és olyan tényekről, amelyeket sokan nem tudnak.

A mesterséges gyémánt ereje

Már világszerte több száz cég készít mesterséges gyémánttal ékszereket. Ugyan természetes gyémántot még mindig többen vásárolnak, mégis a tudatos ékszervásárlók is egyre jobban felfedezik a szintetikus gyémántot.

Hogy miért?

Egyrészt fenntarthatósági szempontok miatt, másrészt biztosan etikus forrásból származnak ezek a drágakövek, hiszen laboratóriumban állítják elő őket.

Miért ajánlja még Feil Róbert a mesterséges gyémántot?

A természetes és a szintetikus gyémánt között nagyítóval sem találni eltérést, fizikai és optikai jellemzőik ugyanolyanok, kémiai tulajdonságaik eltérnek. Azonban a laboratóriumban készülő változat nem egyenlő a gyémántutánzattal, amely kevésbé kemény, mások az optikai jellemzőik, és idővel megfakul.

Aki minőségi ékszert vásárol, annak nem pont az ár a legfontosabb szempont, mégis lényeges, hogy a mesterséges gyémánt a természeteshez képest jóval kedvezőbb árral rendelkezik.

Így annak sem kell lemondani a gyémánt csillogásáról, aki egyelőre anyagilag nem teheti meg a luxus drágakő megvásárlását.

Artidia hatteres2 feil studios fotozas2021 2166 web

A kezdetek: a kora újkori laborok titkai

Ma már mindenkinek jól ismert tény, hogy a gyémánt tulajdonképpen kristályszerkezetű szén. A középkorban azonban – jóval a mikroszkóp feltalálása előtt – az emberek számára teljességgel rejtély volt, miből keletkezik ez a gyönyörű ékkő.

Ezért már az alkimisták elkezdtek kísérletezni nemcsak az arany, hanem a gyémánt előállításával is, akkor még sikertelenül. Csak jóval később, az 1700-as években jött rá a vegyész Antoine Lavoisier, hogy a gyémánt elégetésekor szén-dioxid keletkezik – tehát maga a drágakő is szénből kell, hogy álljon. A fizikus Dalton pedig már eljutott a ma is köztudott felismerésig, hogy a gyémánt a szén kikristályosodott változata.

James Hannay nagy dobása – Tudományos alapok

A legalapvetőbb tudnivalókkal a gyémántokról tehát már a 18. század tudósai is rendelkeztek. Ám arra, hogy hogyan lehetne mesterségesen előállítani a gyémántokat, számos kísérlet után (melyek nem bizonyultak valódi gyémántoknak) csak 1880-ban sikerült rájönnie James Hannay kémikusnak.

Mit csinált Jamas Hannay?

Ő egy kemény, sima masszát állított elő úgy, hogy először magnéziumot, lítiumot és káliumot hevített, majd nyomás alá helyezte őket széntartalmú gázzal és hidrogénnel. A létrejött masszában már felfedezett aprócska, gyémánt kristályokat – kísérletei tehát eredményesen zárultak. Bár felmerült, hogy Hannay tévedett, később, 1942-ben átvizsgálták mintáit röntgensugarakkal, így bebizonyosodott, hogy igaza volt.

A Hannay mintáit tartalmazó lemezkék ugyanis valóban gyémántok voltak.

Gyemant mesterseges feil blog

Mesterséges gyémánt: a német birodalmi szabadalom

Mivel nagyon messzire voltak a nagyobb afrikai lelőhelyektől, a németek is lelkesen vetették bele magukat a szintetikus gyémánt kikísérletezésébe. Ezzel 1934-ben sikerrel is jártak: 60-90% vasreszelék, 5-15% amorf szén és 5-25%-nyi kohósalak lett a német birodalmi szabadalom “receptje”.

Átvilágítva ezeket is röntgennel, kiderült, hogy nemcsak a külsejük, hanem a szerkezetük, tisztaságuk is tökéletesen megegyezik bizonyos dél-afrikai, ún. kapgyémántokéval – anyaguk ugyanis tiszta szén.

Amerikai áttörés

Ebben az időben azonban még nagy kérdés volt, hogy a drága előállításuk miatt vajon van-e a mesterséges gyémántokban piaci potenciál. Ám 1953-ban egy svéd kutatócsoport felfedezte a gyémántszintézist – ahogy szinte velük egy időben, 1955-ben pedig már négy amerikai tudós (Bundy, Strong, Hall, Wendorf) is. Mivel az amerikaiak látták meg hamarabb felfedezésük jelentőségét, a szabadalmat is nekik ítélték.

A mesterséges gyémánt jelene

Ma már a világ gyémánttermelésének kb. 15-20%-át adják a szintetikus gyémántok, lehetővé téve, hogy ugyanolyan minőségű, mégis fenntarthatóbb és sokkal kedvezőbb árú ékkövekhez jussanak a gyémánt szerelmesei.

És akkor jöjjenek azok a tények, amit sokan nem tudnak a mesterséges gyémántról!

1. Fenntartható gyártási folyamat

A mesterséges gyémántok nem fáradságos fizikai munka eredményei, hiszen a természetesekkel szemben nem a földkéreg mélyében alakulnak ki, hanem laboratóriumi körülmények között növesztik őket. Gyártási folyamata ezért kifejezetten fenntarthatónak, ráadásul etikusnak tekinthető.

2. A természetes gyémántokkal megegyező szerkezet

Előállítási technológiájának köszönhetően nemcsak külsőleg, hanem szerkezetében is tökéletesen megegyezik a természetes gyémánttal, ugyanis egy természetes gyémántmagból növesztik, aminek köszönhetően a szintetikus gyémánt fizikai, kémiai és optikai tulajdonságai is megegyeznek a földkéreg alatt létrejött társaikkal.

3. Költséghatékonyság a maximumon

Aki gyémántot vesz, általában a minőségre helyezi a hangsúlyt az ár helyett. Ám például egy esküvő vagy eljegyzés esetén korántsem mindegy, hogy a 30-40%-os árkülönbség emeli vagy éppen csökkenti a drágakő árát: ennyi lehet ugyanis a természetes és a mesterséges gyémánt ára között – a laborban növesztett ékkő javára.

Blog mesterseges gyemant feil

4. Két rejtélyes betűszó: az IGI és a GIA

Nem, ezek nem holmi különös becenevek: az IGI a Nemzetközi Gemológiai Intézetet, míg a GIA az Amerikai Gemológiai Intézetet jelenti. Mindkét szervezet létrehozott egy-egy tanúsítványrendszert, amelyek osztályozzák és minősítik a gyémántokat, legyenek azok akár természetesek, akár mesterségesek. E két certifikáció révén biztosítható, hogy a nívós ékszerboltok polcaira kerülő, mesterséges gyémántok valóban a lehető legjobb minőségűek legyenek.

5. Laborban növesztett gyémántok: a környezetbarát megoldások

A rövidebb szállítói lánc miatt kevesebb utaztatásra van szükség egy szintetikus gyémánt esetében, amíg eljut a fogyasztóig. Így a szállításából adódó károsanyag-kibocsátás is jóval alacsonyabb lesz, mint például egy Dél-Afrikából Európába hozott, természetes gyémánt esetében.

6. Mennyi időbe kerül előállítani egy mesterséges gyémántot?

Mivel nem kell embert próbáló munkával a felszínre hozni, szintetikus gyémántból készült álomékszeredet már pár héten belül kezedben tarthatod. Mindez pedig a modern gyártási technológiáknak, a HPHT-nak (magas hőmérsékleten, nagy nyomás alatt történő gyártás), valamint a még ennél is újszerűbb CVD-módszernek (kémiai gőzfázisú leválasztás) köszönhető.

7. Mekkorára nőhet meg egy szintetikus gyémánt?

Bár az ékszerekbe nem gyakori, hogy ekkora drágakő kerülne, a legnagyobb ismert laborban előállított gyémánt súlya mintegy 155 karátnyi (~31 g). A leggyakrabban ugyanis 0,5-1 karát közötti szintetikus gyémántok kerülnek az ékszerekbe.

8. Színkavalkád

A gyémánt szó kapcsán a legtöbbeknek az átlátszó, fény hatására kékes fénnyel ragyogó ékkő jut az eszébe. Ám – ahogy természetben fellelhető társaik – a mesterséges gyémántok is változatos színekben pompázhatnak. A különbség a szintetikus gyémánt javára az, hogy akár a nagyon ritka kék, vörös, illetve a természetben elő sem forduló árnyalatokban is növeszthetőek. Így olyan színű lehet az ékszered a laborban növesztett gyémántja, amilyet csak szeretnél!

9. Keménységből 10-es

A Mohs-féle keménységi skálán – amivel a természetes gyémánt karcolhatóságát is mérik – a mesterséges gyémánt sem szerepel rosszul: az elérhető 10 pontból 9,25-öt, de egyes darabok esetén akár a maximális 10-et is megszerzi! Ez azt jelenti, hogy természetes rokonához hasonlóan gyakorlatilag nem karcolhatja meg más, csak egy másik szintetikus gyémánt.

Konvcsomag 2 1200x400 v2

Összegzés

Gyémánt. Mesterséges gyémánt.

Az írás elolvasása után mi jut eszedbe róluk?

Megtudhattad, hogy a szintetikus gyémánt micsoda regényes történeten ment keresztül, illetve azokat a tényeket, amelyeket sokan nem tudnak a gyártási folyamattól kezdve az előállításon át a keménységig.

Ma már a világ gyémánttermelésének kb. 15-20%-át adják a mesterséges gyémántok, ezért komoly tényezőnek számítanak.

Ha érdekelnek gyémántok, legyen szó szintetikusról vagy természetesről, és szeretnéd ha ékszeredet díszítse, akkor keress bennünket bátran!

Kapcsolodó blogbejegyzések

Kövesd blog oldalunkat ahol hasznos és színes cikkeket olvashatsz az ékszerek világáról!

Legyen felkészült

Kérje ingyenes tudásanyagainkat!

Feillogokek
Ez a webáruház sütiket (cookie-kat) használ! A sütik elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez és az anonim, felhasználói szokásokkal kapcsolatos adatok gyűjtéséhez, hogy a lehető legjobb élményt nyújtsuk Önnek. A sütik kezeléséről további részleteket a tájékoztatóban olvashat. A webáruház használatának folytatásával Ön beleegyezik a sütik alkalmazásába és az adatkezelési irányelveinkben foglaltakba.